Viharjelzések

A viharjelzések története igen régre vezethető vissza. Már az 1860-as években alakultak tengeri kikötői viharjelző szolgálatok, pl. Angliában 1861-től, míg Francia országban 1863-tól kezdték meg működésüket. Magyarországon 1934 júliusában a Balatonon kezdték viharjelzésekkel figyelmeztetni a fürdőzőket, a feladatot a légügyi hivatal viharjelző szolgálata látta el. A vihar közeledésének jelzésére viharágyúkat, szirénákat, jelzőkosarakat, és jelzőrakétákat (sárga, vagy piros fényűt) alkalmaztak. 1988-ban modernizálták a viharjelzés módját. Május 1. és szeptember 30. közötti időszakban egy automata működésű fényjelző berendezés 25 lámpája, a közelgő vihar erősségétől függően, különböző villanási gyakorisággal figyelmeztet a veszélyre.

A vihar erejét tekintve alapfokú, elsőfokú, és másodfokú viharjelzést különböztetünk meg.

Alapfok

A viharjelzési fokozatok közül az alapfokozathoz tartozik a gyenge légmozgás, ahol a szél erőssége nem több 15 km/óránál, és a víz felszíne teljesen sima. Az alapfokhoz sorolható a mérsékelt, és az élénk szél is. A mérsékelt szél erőssége 15-25 km/óra között van és a víz már gyengén hullámzik, míg az élénk szél esetében már 25-40 km/óra közötti a szél ereje, és közepes nagyságú hullámok keletkezhetnek. Alapfok esetén nem lép működésbe a viharjelző lámpa.

Elsőfokú viharjelzés

Elsőfokú viharjelzés esetén a viharjelző lámpája 45-ször villan fel egy perc alatt. Erős vagy viharos erejű szélre lehet számítani ahol a szélsebessége 40-60 km/h közötti (ez az úgynevezett gyakorlott szörfösök szele) és a vízhullámok nagyok, illetve a szél sebessége a 60-80 km/h-át is elérheti, és a vízben nagy, tarajos hullámok jöhetnek létre. Amennyiben elsőfokú viharjelzés lépett életbe kizárólag a parttól számított 500 méteren belül lehet csak úszni, illetve bármilyen vízi sporteszközzel a vízben tartózkodni, sőt északi irányú viharos szél esetén még ez sem ajánlott. Célszerű minél előbb elhagyni a vizet, és biztonságos helyen megvárni, amíg az elsőfokú viharjelzés érvényét veszti.

Másodfokú viharjelzés

Másodfokú viharjelzés érvénybe lépésekor a viharjelző berendezés lámpája 90-szer villan fel egy perc alatt, arra figyelmeztetve, hogy hamarosan megérkezik a vihar. Másodfokú viharjelzés lép életbe egyrészről 80-100 km/ órás szélerejű erős vihar esetén, mely hatására óriási hullámok alakulnak ki, másrészről orkán erejű szélvihar esetén (a szél erőssége 100 km/óra fölött van), itt már szinte porzik a víz, illetve vízfüggöny keletkezhet. A porzó víz lényege, hogy a víz páratartalma 80-90 %-os kb. fél méter magasan a vízfelszín felett, melynek következményeként nem csak a levegővétel nehezített, hanem a látótávolság is a nullával egyenlő. Másodfokú viharjelzés esetén, kizárólag speciális mentőhajók tartózkodhatnak a vízen.