Tornádó

A tornádó egy meteorológiai jelenség, amely egy viharfelhőből kiindulva alkot intenzíven örvénylő légoszlopot, és a felhőtölcsér kapcsolatba kerül a föld felszínével. Azt a felhőtölcsért, amelyik nem érintkezik a földfelszínnel, tubának nevezik. A tornádó szó jelentése viharfelhő, amely a spanyol „tronada” szóból ered, a hétköznapi szóhasználatban forgószélnek is nevezik.

Tornádó keletkezése és élete

A fülledt, meleg időjárású napok kedvező feltételeket teremtenek a tornádó kialakulásához, amikor a nagyon (fülledt) meleg levegőt, egy hidegfront váltja fel. Kialakulásuk folyamata az örvénylő fázissal kezdődik, ekkor születik meg a felfelé mozgó levegőből, és alakul ki a viharfelhő is, majd tölcsér formájú alakot öltve az ezt követő fázisban már eléri a földfelszínt. Ezután nagyon gyorsan az úgynevezett érett fázis következik, amely időszaka alatt hatalmas pusztításokat visz véghez. A tornádó tölcsére igen nagy szívóhatással, vákuummal rendelkezik, ez okozza a mérhetetlen erejű pusztításokat (bezárt ajtók, ablakok esetén felrobban a ház, mert szétveti a ház falait a belső légnyomás, amikor az épület fölött elvonul a tölcsér). A föld felszínéről a felszippantott törmelékek a tölcsér alsó részét sötétre színezik. A következő az összeesés fázisa, melyben a tornádó egyre kisebb és gyengébb lesz, majd a hanyatló szakaszban megsemmisül, eltűnik.

A tornádók általában 40-60 km/órás sebességgel vonulnak, és a földfelszínt 6-8 km hosszú, de aránylag keskeny sávban érintik, és csupán néhány percig élnek. A tornádó belsejében azonban 200-500 kilométer/óra sebességű a szél, sőt esetenként a 700 km/órát is meghaladja. A szárazföldön keletkezett tornádók erősebbek, mint a vízfelületek fölött kialakult társaik, melyeket víztölcsérnek neveznek, a keletkezésük és a jellegük is hasonló a szárazföldi tornádóéhoz.

Tornádó osztályozása

A tornádók osztályozása a szél erősségének és a pusztítás mértékének alapján történik, melyet eredetileg 1971-ben egy Theodore Fujita nevezetű japán meteorológus vezetett be, és ami 2000 és 2004 között átdolgozásra került.

A Fujita skála EF 0-tól, EF 5-ig terjed. Az átdolgozott skála szerint, az F0 (gyenge) 105 -137km/h szélsebességű, az F1 (mérsékelt) 138-178km/h, az F2 (nagy) 179 – 218 km/h, az F3 (erős) 219 – 266 km/h, az F4 (pusztító) 267 – 322 km/h, és az F5 (elképesztő) 323 km/h feletti szélsebességet jelent.

A legtöbb tornádó az Egyesült Államokban alakul ki, azonban Magyarországon is egyre gyakrabban észlelnek tornádó erejű forgószelet. 2010. augusztus hónapban például Mezőkövesd, Szokolya, Hidasnémeti, és Diósjenő térségében észlelték a tornádó jelenlétét.