Szél

Szél az a szinte vízszintes légmozgás, amely a légkört alkotja, a helyi nyomáskülönbségekből adódik, és egyik alapvető eleme az időjárásnak. A szél állandóan fúj, az irányát, azaz égtáj adja, ahonnan éppen fúj. Magyarország területére elsősorban az északi és nyugati szélirány jellemző. A szél sebességének mérése (ami a légmozgás gyorsaságát jelenti) a meteorológiában méter per szekundumban történik, míg hétköznapi nyelven km/órában határozzák meg. Végeznek még méréseket a Beaufort-skálán is, azonban az így kapott eredményt megfigyelések, és nem pontos mérések eredményeként kapják.

A szél kialakulása

A légköri áramlások kialakulását részben a terepfajták különböző szintű melegedése, részben pedig a föld forgása következtében létrejövő Coriolis-erő okozza.

Három szélrendszer alakult ki a föld forgása következtében, melyek egymáshoz kapcsolódnak.

Nyugati szelek

Nagy íveket írnak le a mozgásuk közben, és ezekből alakulhatnak ki a ciklonok, anticiklonok. A Coriolis-erő hatására elsodródnak a születési helyüktől, a ciklonok az Északi és Déli sarkkörök, míg az anticiklonok a Bak és Ráktérítők irányába, így létrehozva az alacsony sarkköri, illetve a magas térítőköri légnyomást.

Keleties sarki szelek

A keleties sarki szelek igen változékonyak, és egy-egy anticiklont alkotnak. Energiáját a sarkok magas, illetve az egyenlítő alacsony légnyomásából kapja, és a sarkok beesési szöge okozza.

Passzátszelek

A levegő legjobban az egyenlítőn melegszik fel, és a térítőknél süllyed vissza a felszínre. Ezáltal az egyenlítő környékén a gyakori csapadék, míg a térítők környékén a száraz időjárás a jellemző. A bolygó forgásának hatására a levegő a térítők irányából az egyenlítő irányába halad, ezzel létrehozva a déli féltekén a délkeleti, az északi féltekén az északkeleti Passzát-szelet. Az ÉK-i és a DK-i passzátszelek szabályosan, kiszámíthatóan viselkednek, azonban ha találkoznak viharok, hurrikánok jöhetnek létre. A passzátszeleket a köznyelvben gyakran keleties szélnek, míg az angolok kereskedelmi szélnek is nevezik.

Legismertebb szélfajták

Ciklon: Hatalmas erővel rendelkező légörvény. Az Ázsiai tengereken tájfunnak, míg az Atlanti-óceán északi medencéjében hurrikánnak nevezik.

Orkán: A szél sebessége 100 km/h fölött van. Magyarországon, 2010. júliusban Szabolcs és Borsod megyében pusztított orkán erejű szél.

Hurrikán: A trópusi ciklont nevezik így a Karib- tenger térségében. Az egyik legnagyobb 2005 augusztusában, a Katrina hurrikán volt, amely a Karib szigetvilágtól kezdődött, és végig pusztított az Egyesült Államok déli partvidékén.

Tájfun: Trópusi ciklon, a Csendes-óceán térségében.

Tornádó: Nagy erejű forgószél, Észak-Amerikában a kontinens belső felén tombol.

Monszun: Nagy mennyiségű esőt hozó nyári szél mely, Indiában és Délkelet-Ázsiában pusztít. (pl. 2010-ben Pakisztánban)

A szél erőssége alapján egyéb elnevezések, melyek az időjárás jelentések kapcsán hazánkban is gyakorta elhangzanak. Szélcsend, könnyű szellő, gyenge, – mérsékelt,- élénk, – erős, – viharos szél, vihar.