Egyre nagyobb a tét az e-kereskedelemben

Egyre több kereskedő dönt a webáruház üzemeltetés mellett. A hazai e-kereskedelem kimagasló teljesítménye motiváló hatással van a szereplőkre. Az éves 18 százalék körüli növekedést egyre többen szeretnék kihasználni, ráadásul az online vásárlói bázis és a vásárlási gyakoriság növekedése is további lökést ad az online kereskedelem gondolatával barátkozó kereskedőknek.

A kelet- és közép-európai piacokhoz mérten is kimagasló teljesítményt nyújtó magyar e-kereskedelem nem csak azokra van ösztönző hatással, akik korábban is kereskedőként tevékenykedtek, hanem azokra is, akik most ismerkednek a szakma alapjaival.

Az ágazat kisebb szereplőit és az újonnan belépő kereskedőket elsősorban a lehető legnagyobb piaci részesedés megszerzése motiválja, a régi motorosokat pedig a hazai piacbővítés mellett a külföldi terjeszkedés lehetősége foglalkoztatja. Jelenleg kifejezetten alacsony azoknak a hazai webáruházaknak a száma, akik külföldi piacokon tevékenykednek. Egyes felmérések és vélemények szerint nagyjából száz ilyen szereplő van, a magyar webáruházak száma pedig 13 és 14 ezer közé tehető. Ez alapján az látható, hogy 1 százalék alatti a külföldi terepen szerencsét próbáló webáruházak aránya.

webes kereskedelem

De mi lehet ennek az oka?

E-commerce szakértők szerint a külföldi piacnyitás egyáltalán nem egyszerű és nem népszerű a CEE régióban. A legnagyobb hazai szereplők közül az eDigital igyekszik meghódítani a szomszédos országokat; a webpláza Magyarország mellett Romániában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Csehországban, Bulgáriában és Ausztriában folytat kereskedelmet. Az ágazat szereplőire azonban nem jellemző a terjeszkedés iránti kalandvágy.

A legtöbb hazai webáruház számára a nyugati régió országai jelentenek vonzó vadászterületet, azonban a rendkívül magas kezdeti költségek a kisebb szereplőket szinte minden esetben elriasztják őket. Nem csak magasabb HR és szolgáltatási költségekkel kell számolni, hanem a nemzetközi óriások jelenlétével is.

A nyugati régiók vonzónak tűnhetnek, de a piaci részesedés megszerzése roppant költséges és nehézkes lehet. Ez a magyarázata annak, hogy a magyar e-kereskedelem szereplői elsősorban kelet felé kacsintgatnak. A legtöbben a szomszédos EU tagság előnyeit élvező országokat tartják a legszerencsésebb választásnak, de egyre többeket foglalkoztat egy esetleges szerb piacnyitás gondolata is.

A kisebb szereplőket a hazai piacon tapasztalt túlzott árverseny is motiválttá teszi az újabb piacok felkutatására. Noha a leárazások minden országban fontos marketingeszközként vannak jelen, a sok lábon állás csökkentheti a kisebb szereplők függését a piac változásaitól. A hosszútávú versenyelőny megalapozását ezért sokan a terjeszkedésben látják.