Széchenyi Pihenő Kártya – Mi is ez? *

Magyarországon vagyunk páran, akik szeretünk itt élni. Persze nem mindenki, hiszen egyre többen vándorolnak el külföldre: elsősorban Angliába, ám Dánia, Skócia, Írország, az Egyesült Államok és Kanada is kiemelt célpontok a jobb életre vágyók számára. Sok fiatal próbál szerencsét, akik vagy sikerrel járnak, vagy nem…

Aztán vannak azok is, akik nem élni vagy dolgozni szeretnének külföldön, hanem pihenni, nyaralni, feltöltődni az éves stressz után. Érdekes, hogy valamiért a külföldi célpontok misztikusabbak és vonzóbbak honfitársaink számára, mint az itthoniak. Emiatt a hazai vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás piaca a háttérbe volt szorulva hosszú időn át. Ha ehhez még hozzávesszük a Balaton éveken át csapnivaló vízminőségét, az árak folyamatos emelkedését, a számos feketelistára került Budapesti szórakozóhelyet és százezreket kiszámlázó kávézókat, a külföldiek elleni lopások drasztikus megemelkedését, akkor már nem csak válik érthetővé, hogy miért mennek a magyar családok inkább külföldre kikapcsolódni, hanem az is, hogy a külföldiek miért nem szívesen jönnek ide.

A 2008-as világválság ennek az amúgy sem rózsás helyzetnek adott még egy nagy pofont, hiszen az alacsony forgalom még inkább visszaesett, akik pedig mégis a belföldi turizmust választották, azok is kevesebb napra tudtak elmenni egy hotelbe, panzióba, vagy apartmanba.

A tavalyi év valamilyen szinten vízválasztó lett: a pihenési kedv és a rá szánt családi-összegek ismét kissé nőni kezdtek, emiatt 400 Milliárd forint vándorolt ki a nyaralók zsebében a horvátországi, olaszországi és az ausztriai vendéglátósok és rajtuk, valamit az adókon keresztül az adott országok kormányának kasszájába.

Fekete rigó
Széchenyi Pihenő Kártya révén ilyen szép fekete rigókat is láthatunk

Szerencsére a magyar kormány észbe kapott és rájött, hogy a belföldi turizmus mekkora lehetőség arra, hogy Magyarország gazdasági helyzete stabilizálódjon.

Na de miért is?

– Elsősorban azért, mert az itthoni turizmusban elköltött forintok utáni adó itthon marad.

– Minél több család választja a belföldi pihenést, annál több vendéglátóegységre, szállodára, hotelre, étteremre, kempingre lesz szükség, így ezek megmenekülnek a csődtől.

– A kormány felismerte, hogy Magyarországon nagyon sok az iskolázatlan munkanélküli, akiket a turisztikai szegmens remekül fel tud szívni az egyszerű (pl. konyhai, takarítói) munkák elvégzésére.

– A fenti okokból eredő multiplikátor-hatás miatt csökkennek az állami kiadások a munkanélküliek felé, miközben az adóforintok jelentősen emelkednek és a magyar GDP is növekedésnek indul.

És itt jön képbe a Széchenyi Pihenő Kártya, vagy ahogy rövidebb nevén emlegetik, a Pihenő Kártya. A Széchenyi Pihenő Kártya hosszas huzavona után vált véglegessé és az idei szezonban már érezni lehet majd a hatását is.

Mit érdemes tudni a Széchenyi Pihenő Kártyáról?

– Az Üdülési Csekkhez képest számos előnye van, mert névre szóló, elektronikus számla alapú, így elvesztése esetén sem mondhatunk búcsút a rajta lévő keretösszegtől.

– Az éves, adókedvezménnyel adható kerete 300.000 forint, amit a kedvezményezett szálláshely-szolgáltatóknál költhet el.

– A Pihenő Kártya igénylés ingyenes, illetve ahhoz, hogy valaki Pihenő Kártya elfogadóhely lehessen, csak internetkapcsolat kell. Ezen kívül természetesen a kormányrendeletbe foglalt szolgáltatói körbe kell tartozni, ám ez meglehetősen széleskörű.

A Nemzetgazdasági Minisztérium nem is titkolja, hogy a Pihenő Kártya létjogosultságának célja a munkaerőpiaci helyezet javítása, a belföldi turizmus mértékének növelése, valamint a közvetett bevételek növelése az államkassza irányába, miközben a dolgozók ugyanolyan jól tudnak pihenni, mint külföldön. Emiatt a Magyar Turizmus is indított idén kampányt, aminek mottója: „Minden élménnyel több leszel”.

Így mi is csak azt tudjuk javasolni, Pihenő Kártyára fel és nyomás felfrissülni!