30 napos időjárás előrejelzés mennyire lehet pontos?

Az időjárás, ezen belül is az egy hónapra előre tervezhető 30 napos időjárás előrejelzés várható alakulása az emberiség számára mindig is fontos tényező volt.Napjainkban azonban még inkább kiemelt fontosságúvá vált az időjárás előrejelzések szerepe, akár a mezőgazdasági, gazdasági, politikai, akár egyéb döntések meghozatalának tekintetében.

A meteorológiai előrejelzések a klímaváltozás következtében egyre kiemeltebb jelentőséggel bírnak napjainkban, nem csak a hétköznapi ember szempontjából, hanem a különböző élet- és gazdasági területek szemszögéből is. Nem csak a makroökonómiai szegmensekben, hanem egyre több területen az átlagember napi munkájához is elengedhetetlenül fontos lenne az időjárás pontos ismerete.

30 napos előrejelzés filozófiája

De nem csak arra kell gondolni, hogy megbízható prognózisok hiányában nem tudjuk, hogy az idén hol kellene megfelelő hótakaróval rendelkező síelő terepet találni, vagy mikor kell becsomagolnunk utazásunkhoz a köpönyeget és az esőkabátot is a strandruha mellé, esetleg mikor lesz eléggé szép idő a kerti sütögetéshez.

Azt is jelenti ez, hogy bizonyos területeken a helytelen vagy hiányos előrejelzés komoly anyagi veszteségeket is okozhat számunkra, illetve emiatt a gazdasági és politikai döntéshozók is nem várt helyzetekkel és nehezen megoldható problémákkal szembesülhetnek nap mint nap. Ezeknek pedig a társadalom és gazdaság egészére kihatása van, tehát mindannyian megérezzük, bárhol is éljünk a Földön.

Általános tapasztalat azonban, hogy egyre kevésbé megjósolható az időjárás, gyakran nem csak 30 napra előre, hanem akár egy hétre, vagy egy napra előre is. Azonban hiába a fejlett technológia, a műholdas rendszerek, nagy teljesítményű számítógépek, adatelemző szoftverek tömkelege, valahogy mégis gyakori érzésünk, hogy az előrejelzések megbízhatatlanabbak, mint 50-100 évvel ezelőtt. Ennek oka nagyrészt sajnos az ember környezetkárosító tevékenységében rejlik.

Az időjárás előrejelzés típusai

Az elmúlt néhány évtizedben a megfigyelő- és mérőrendszerek, radarok, műholdak fejlődésével, valamint a számítástechnika korszerűsödésével a különböző időtartamú időjárás előrejelzések pontossága növekedett. Napjainkban elmondhatjuk, hogy körülbelül 5-7 napra előre lehet viszonylag megbízható meteorológiai előrejelzést készíteni.

30 napos időjárás
30 napos időjárás

Ez 15-20 éve hozzávetőlegesen 2 nap volt. Jelenleg megkülönböztetünk ultrarövid távú (3-12 órás) előrejelzéseket, itt 100 prognózisból 87-98 %-os a beválási arány, az ún. rövidtávú (12-48 órás) előrejelzéseknél 100 prognózisból 85-90%-os, míg a középtávúknál (10 napig terjedő) 100 előrejelzésből 75-82 %-os a beválási arány.

Ebből egyenesen következik, hogy az ennél hosszabb távú (pl. 30 napos) prognózis ennél jóval kevesebb százalékban válik be (ez jellemzően 50-60 %-ot jelent), nem beszélve a hosszú távúnak mondott (pl.: 6 hónapos) prognózisok beválási arányáról. Ilyen időtávra prognózist készíteni felesleges, hiszen hónapokra előre nem lehet megjósolni az időjárást, főként az ún. közepes földrajzi szélességű területeken, így a Kárpát-medence térségében sem.

A 30 napos időjárás előrejelzés szerepe, feladatai

Minden időjárás előrejelzés – köztük a havi, 30 napos időjárás előrejelzés – egyik alapfeladata az időjárás minél pontosabb prognosztizálása.

A tudományos alapokon nyugvó prognózis elkészítéséhez első lépésként szükséges a mérési eredmények elemzése. Alapvetően a légkör pillanatnyi állapota az a kiinduló pont, amely elengedhetetlenül szükséges az időjárási folyamatok előrejelzéséhez. A prognózis elkészítését megelőző munkafeladatok szorosan összefüggenek jelenkori tudományos képességeinkkel és a modern technika által biztosított vívmányokkal.

Jelenleg a meteorológiai feladattípusok négy fő feladatcsoportra bonthatók: mérés, adatgyűjtés, adatfeldolgozás, publikálás.
A légkör tökéletes leírásához teljes részletességgel ismerni kellene az összes aspektus (pl.: szélirány, szélsebesség, hőmérséklet, nedvesség, légnyomás) tulajdonságát, fizikai állapotát és adatát nem csak a földfelszín közelében, de a magasabb légrétegekben is.

Ez azonban lehetetlen, hiszen annak, hogy az egész bolygó légköréről teljes körű információink legyenek, sajnos technikai és anyagi korlátai is vannak. Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan technikai apparátus, amely ekkora mennyiségű adatot tárolni és kezelni tudna. Ezért a jelenlegi előrejelzések sokkal kevesebb mérési és megfigyelési adaton alapulnak.

30 napos meteorológia
30 napos meteorológia

Ennek azonban egyenes következménye, hogy mivel teljes mértékben nem ismerhetjük a pillanatnyi állapotot, így száz százalékos beválású előrejelzés sem készíthető. Ebből pedig az következik, hogy ha a meteorológus nem ismeri a kiindulási állapotot teljes mértékben, akkor hogyan készíthetne 100 százalékos beválású prognózist? Nos, a válasz ezek alapján könnyű: sehogy. De a meteorológia mindig is csak irányokat, eshetőségeket jelzett, és sosem volt ennél több feladata.

A 30 napos időjárás előrejelzés jellemzői

A 30 napos időjárás előrejelzés alapvetően különbözik a többi előrejelzéstől. A rövidebb időszakokra szóló prognózisok alapjai a számokon alapuló mérési modellek. Ezen minták összegyűjtik a légköri adatokat, ami a számítás kiindulási alapját jelenti. Ebbe a modellbe aztán betáplálják a fizikai törvényszerűségeket és megvizsgálják, hogy ezek alapján időben hogyan változik a légkör állapota.

Ez a szisztéma nagy pontossággal megmutatja a várható időjárást, különösen a rövidebb időtávokra (maximum 1 hétre).
A 30 napos prognózis elkészítése ettől eltérően történik. Veszik a számszaki modellek 15 napos előrejelzését, ami a prognózis első felét adja. A második felét ellenben ettől eltérő módszerekkel számítják ki. Itt a történelmi adatokat veszik alapul, tehát azt nézik, hogy előfordult-e olyan év, amikor az időjárás hasonlóan alakult, tehát hasonló volt pl. a hőmérséklet vagy a csapadék eloszlása. A szakemberek ugyanis az feltételezik, hogy az adott időjárási helyzeteket ugyanazok a folyamatok generálják.

E logika alapján összegyűjtik az éghajlati adatokat és elkészítenek egy szoftvert, amely igyekszik ugyanazon mintázatokat kilistázni a múltbeli adatsorokon, amit a mostani időjárásban és a félhavi (15 napos) időjárás előrejelzésben észleltek. A metodikát kiegészítik még a hosszútávú évszaki előrejelzések adataival és egyéb matematikai, valamint statisztikai módszerekkel.

Mindezek végén pedig megkapjuk az általunk is ismert ún. 30 napos időjárás előrejelzést. Az előzőek alapján tehát azt mondhatjuk, hogy ez a prognózisfajta nem nevezhető a szó szoros értelmében vett előrejelzésnek, inkább csak egyfajta statisztikai módszernek mondhatnánk, aminek pontossága ugyan nem elhanyagolható, de azért erősen meg is kérdőjelezhető, pláne a mai éghajlati változások közepette.

Modernkori problémák

Újkori problémaként az ember által végzett környezetpusztítás nyomán kialakuló, exponenciális mértékben növekedő földrajzi jelenségek (földmozgások, szökőárak, heves viharok, hőmérséklet ingadozások, aszályok, erdőtüzek) pedig még inkább megnehezítik a pontos előrejelzést.

Mindannyian szembesülünk az utóbbi évtizedekben a környezetszennyezés következményeivel: a megfelelő tisztaságú ivóvíz hiányával és az ennek nyomán kirobbanó háborúkból adódó népvándorlás problémájával, az üvegházhatással, a megemelkedő tengerszintek és az átlaghőmérséklet emelkedésével, és a mindezekkel járó fenyegető következményekkel.

Sajnos kénytelenek vagyunk elfogadni a nagyrészt általunk teremtett helyzetet. Így a jó tanács napjainkban az lehetne, hogy ha lehet, rövidebb távú előrejelzésekben gondolkodjunk, és ha útra kelünk, vagy bármilyen kültéri aktivitást tervezünk, készüljünk fel minden eshetőségre, vagyis ne hagyjuk otthon se a meleg pulóvert, se a fürdőruhát. Átlagemberként is mindannyian tudunk tenni a napi életünkben azért, hogy a káros folyamatokat saját szintünkön minimalizáljuk, még ha ez olykor kevésnek tűnik is.
Az óceánt is vízcseppek alkotják.